Hardverek élettartama

Sokat foglalkoztam ezzel a kérdéssel, sajnos azonban precíz, egyértelmű választ nem találtam sehol. Ennek az lehet az oka, hogy az élettartam is sok mindentől függ. Egy személyautót szét lehet hajtani 4-5 év alatt, de ugyanannyi km és idő elteltével a megkímélt autó még lehet hogy dupla annyi ideig használható.
Az igazsághoz talán az áll a legközelebb, hogy melyik gyártó mennyi garanciát ad a termékére, bár ez is inkább irányadó, mint sem hosszú távú következtetésekre ad okot.

Nem mechanikus eszközök
Ilyenek az alaplapok az ehhez csatlakozó kártyák (hang- video stb.) és hálózati eszközök. Ezekben több kevesebb számban vannak kondenzátorok, melyek élettartamát erősen befolyásolja a környezeti hőmérséklet. Ha folyamatosan magas hőmérsékleten működnek a kondenzátorok, azzal az élettartamuk lerövidül, és értelem szerűen nem tudják ellátni feladatukat. Az eszköz először csak bizonytalanul működik (lelassul, akadozik) majd egy idő után megáll, bár ezt többnyire a felhasználó nem várja meg, a csere hamarabb be szokott következni. A tapasztalatom szerint 3-4 éves gépeknél már ez a jelenség már tettenérhető.

A memóriák esetén a gyártók már adnak élettartam garanciát. Itt nincsen kondenzátor csak félvezetők, ennél fogva sokkal jobban bírják a hőmérséklet okozta hatásokat. Memória meghibásodással a többi hardver hibához képest elenyésző számban lehet találkozni.

A hagyományos monitorok (bár már alig van belőlük) és azok között is az átlagos árfekvésűek kb. 3 év elteltével hajlamosak voltak arra, hogy a megjelenített kép életlenné vált. A manapság használ LCD monitorok esetén egy érdekes jelenséggel találkoztam és csak egy adott (kevésbé elterjedt márkával) hogy az LCD monitor a 'beégéshez' hasonló jelenséget produkált. Aki sokat használt Excelt, annál a fejléc részben beégett a kijelzőbe. Ezen kívül más probléma nem volt, és sajnos ennek az okát sem tudtam kideríteni.
Egyenlőre úgy néz ki, hogy az LCD technológia igen strapabíró és még nem tudható, mitől fognak 'meghalni' ezek a készülékek.

Mechanikus eszközök
A ventilátorok a rendszer legegyszerűbb, de igen fontos részét képezik a rendszernek. Általában jelzik, hogy probléma van. Amikor csapágyazásuk elkopott, zajossá válnak, így megérett a cserére. Kissé poros környezetben 24 órás működés esetén 1-1,5 évet bírtak ki. Előfordult már az is, főleg a kisebb méretűekkel, hogy a por hatására megszorultak. Ezért kell a karbantartás, hogy ezen hibákra fény derüljön. A megszorult ventilátor túlmelegedést okoz, és félrevezető hibákat okozhat.

A winchesterek egyenlőre még mechanikusak, de már kapható a teljesen elektronikus változat. A mechanikus winchesterek esetén szintén irányadó lehet a gyártó által adott garancia a várható élettartamra (nagyobb garancia - hosszabb élettartam). Azonban az is előfordult már velem, hogy a telepítés után egy nappal a vadonatúj háttértár megadta magát, majd a csere után a következő is. A harmadik viszont évekig ment. Találtam egy praktikus szoftver, mely némi információt ad a háttértároló állapotáról. Ez a program kiolvassa az eddig munkaórák számát is, ami azért már komolyabb információ mint a találgatás. HDD tesztelő szoftver: HDDlife - http://www.hddlife.com/

Milyen hatással van a túlmelegedés a gépekre?

Általánosságban elmondható, hogy az informatikai eszközök nem szeretik a meleget. Ahogy növekszik a hőmérséklet, azzal arányosan növekszik az egyes vezetők elektromos ellenállása, mely csökkenti a teljes rendszer hatékonyságát.

Számítógép tuningolással foglalkozók írják, hogy ha a számítógép processzorát körbeveszik hőálló szigeteléssel, majd a rá épített tölcsérbe folyékony nitrogént öntenek mely hőmérséklete kb -196 °C akkor még átlagos processzor is ' táltos paripává' változik. Tehát az számítógépek és a hozzájuk kapcsolódó eszközök inkább a hidegben működnek megfelelően, mint a forróságban.

Példa:
Nemrégiben egyik barátomnak a gépét kellett újratelepíteni. A gép nagyon poros volt, és mivel este 8 felé járt az idő nem takarítottam ki. A telepítést nem sikerült befejezni, így másnap 10 -kor visszamentem, hogy folytassam azt. A barátom nem kapcsolta ki a gépet éjszakára, tehát vagy 12 órája ment. Amikor leültem a gép elé nem ismertem rá, olyan lassú volt az előző estéhez képest. Kinyitottam a számítógép házát, és a processzor hűtőbordája olyan forró volt, hogy alig tudtam megfogni kézzel. Egy alapos nagytakarítás után a processzor hőmérséklete és a sebessége is visszaállt az elfogadható szintre.

A gépünk hőmérsékletéről adatokat szerezhetünk a BIOS-ból. Itt többnyire a processzor hőmérsékletét megtaláljuk. A jobb oldali ábrán látható egy ilyen BIOS ami itt két hőmérőt tud kiolvasni. Az egyik a rendszer hőmérséklete (SYS Temperature) ami esetünkben 43°C a másik processzor hőmérséklete (CPU Temperature) ami 45°C. A helységben 22°C a környezeti hőmérséklet. Természetesen, az irodában ha feljebb megy a hőmérséklet, akkor a gépben is magasabb adatokat kapunk. Látható még a processzort hűtő ventillátor fordulatszáma is ami egy önszabályozó ventillátor - jelenleg 1318 fordulat/perc -el pörög.

A háttértároló hőmérsékletéhez is hozzá tudunk jutni, például a fent említett HDDlife szoftverrel. Mint látható (a bal oldali fotón) a HDD hőmérséklete 42°C. Ezeket az értékeket teljesen normál körülmények között mértem, a rendszer semmilyen extra igénybevételnek nem volt kitéve.

A jobb oldali fotón látható HDD hőmérséklete viszont már 47°C. Ez ezért van, mert 20 GB -nyi adatot rámásoltam. Amint egy kicsit megmozgatjuk, növekszik is a hőmérséklete!